Mikrofonpróba

Na de mi is ez az egész?

Valahol éjfél és hajnali kettő között járhatott az idő, 2012 nyara volt, július talán vagy augusztus. A-ból B-be tartottunk a miskolci éjszakában, amikor elővezettem Botinak az ötletemet. Azt hiszem a Szinvapark villamosmegállónál voltunk, esetleg a Villanyrendőrnél. (Szociális érzékenység, ugye…) Hogy tudniillik mindketten szeretjük a zenét, mégpedig alapvetően a rockzenét. És hogy rockzene rengeteg van széles e világban, és ennek a nagy részét bizony mi nem ismerjük. És hogy ezzel talán kezdhetnénk valamit. Kereshetnénk a világ általunk nem ismert rockzenéiben nagy híres, fontos előadókat/lemezeket, ezeket meghallgathatnánk, és leírhatnánk mit gondolunk róluk. És ez fun lenne, mert a rockzene tág határain belül azért meglehetősen eltérő az ízlésünk, mások az előismereteink, ráadásul egyikünk tanult zenész (ez nem én vagyok), másikunk viszont lelkes és alapos, történész szemléletű zenekedvelő (ez viszont én lennék). Arra, hogy melyikünk mondta ki, hogy ebből akár blogot is lehetne csinálni (hogy ne csak magunknak termeljük az okosságainkat), már nem emlékszem. Lehet, hogy már az eredeti felvetésben is benne volt, de lehet, hogy ezt Boti tette hozzá.

Na de honnan is jött az alapötlet? Két konkrét inspirációt tudok megnevezni, melyek egyben ki is jelölték az első két zenekart/albumot, amit vizsgálat alá vontunk. Az azóta megboldogult quart.hu zenei portálon olvastam egy cikket, aminek lényege az volt, hogy a szerkesztőség két tagja „szűz füllel” meghallgatta a méltán közismert Led Zeppelin együttes már akkor is negyvenéves klasszikusnak számító harmadik albumát (ami valahogy kimaradt az ő addigi életükből), és leírták róla a véleményüket. A másik pedig Boti egyik blogbejegyzése volt, amit a saját oldalán követett el. Idézném:

 „a vonatkozó diszkográfiák meghallgatása után kénytelen voltam rájönni, hogy bármennyire is fordítva tippeltem volna, de SP jobb, mint a No Thanx. az AFC és Lola összehasonlítását későbbre hagyom, most inkább megismerkedem a Queen zenekarral. állítólag egész jók.”

És ez a két dolog valahogy találkozott a fejemben, megszületett a gondolat: mi bizony híres, de általunk valamiért mégsem ismert lemezekkel fogunk ismerkedni, és az első két áldozat a Queen valamelyik lemeze, és a Led Zeppelin III. lesznek.

Előzetesen egy szabályt fektettem le magamnak: ha már kiválasztottuk a lemezt, nem nézek részletesebben utána a keletkezési körülményeknek, a korabeli fogadtatásának, az utólagos megítélésének, a zenekar életművében betöltött szerepének, stb. Egyszóval semmi olyat nem csinálok, ami nálam alapvető szokott lenni, amikor jobban elkezdek ismerkedni egy zenekarral. Tehát a cikkben csak olyan információkat fogok használni, amiknek már korábban birtokában voltam, vagy megtudhatóak a lemezborítóból (szerzők, hangszerek, közreműködők személye). Ezúttal tényleg csak a zene beszéljen önmagáért! (Bár mint az például rögtön a legelső írásban látható lesz, az állandóan mindent elolvasó és megjegyző természetem miatt van, hogy egész sokat tudok egy-egy olyan zenekar történetéről is, akiknek hangzóanyagait viszonylag mérsékelten ismerem. Szóval azért nem könnyítem meg a saját dolgomat.)

Három cikk aztán meglehetősen gyorsan meg is született, majd kicsit nehézkesebben egy negyedik is. Utána viszont hosszú évekre elakadt a projekt, azt hiszem kettőnk közül inkább az én hibámból. Szerencsére Boti végül nem hagyta annyiban a dolgot, és létrehozta ezt a felületet, ahová kikerülhetnek az írások. Remélhetőleg sikerül vele a kívánt motiváló hatást kiváltania, és innentől viszonylag értelmezhető időközönként születnek majd újabb ismertetők.